Naív kis nőként még mindig képesek a pasik újra és újra ámulatba ejteni. Főleg a "sajátom". Igaz, hogy 300km-re van tőlem, de képes a terhességem minden tünetét azonnal produkálni, ráadásul sokkal erőteljesebben, hatványozottabban, mint ahogy az engem kínoz. 

Hányingerem van? Émelygek? - Ő sem adja lejjebb, szenvedő hangon ecseteli, hogy tegnap hányt. És hogy szörnyű volt. És annyira szenved, hogy nagyon. Köszike, bakker. Nem úgy volt, hogy ez az én terhességem? 

Fáj a fejem? - Neki sokkal jobban. Hasogat, lüktet, szaggat, amit akarsz. Ne is beszéljek hangosan (sic!), mert nem tudja elviselni. Le is kell dőlnie, mert rögtön belehal. De nem vesz be gyógyszert, erre nem. Mert ő egy híró. Az eszem megáll. 

Érzem a fogamat néha zsibbadni? -- Neki súlyosan begyulladt az egyik foga azonnal, másnapra. Egyben a bölcsességfoga is nőni kezdett, valamint szerinte ciszta is lehet vmelyik foggyökerén. Úgyhogy én megint inkább befogom, mert ég a pofám, hogy egy kis fogzsibbaddást szóvá tegyek, amikor ő szegény meg majd kinyiffan a szenvedéstől. Egyébként ilyenkor rohadtul utálom ám. :)) 
Meg is koronázta ezt a fogfájós műsort, annyi fájdalomcsillapítót vett be rettenetes kínjaira, hogy full bedagadt tőle a torka, gyakorlatilag gyógyszermérgezést kapott. Én mindeközben? Vettem egy levél algopyrint és bűntudatosan nézegettem, bevenni végül nem vettem be egyet sem. De nem érdekes, az a lényeg, hogy most már jobb a foga. Az enyém szóba sem került azóta. 

Éhes vagyok? -- Nem annyira, mint ő! Meg tudna enni egy lovat! És elmeséli, hogy mit evett aznap. Köszike. Ez nagyon kellett. Megöllek. 

Nem tudok rendesen pihenni, mert hülyeségeket álmodok? -- Bagatell. Ő nem is alszik, annyira kimerült a sok melótól. Vagy a fogfájástól. Vagy az éhségtől. A franc se tudja már. Nem tudom követni. 

Tartok tőle, hogy a hasnövekedést is leplacebózza, de akkor kiborítom a bilit és lezavarom az edzőterembe, az tuti. Kockahasat akarok. Mármint rajta. :)) 

A szülés idejére nem tudom még, hogy őt miféle bántalmak fogják kínozni. Lehet, hogy begyullad a prosztatája, vagy odacsípi a f*rkát a cipzárral, passz. Az ötlettár kifogyhatatlan. És ha szóvá teszem mindezt? Ártatlan szemekkel néz, azt sem tudja, miről beszélek. Merthogy nála ez mind véletlen (ösztönös), és nem szándékos. Sőt. Szégyelljem magam, hogy azt feltételem, amit. 

Azért annyira még nem szégyellem. :)